VOLTÁL MÁR ÚGY...?

Voltál már úgy, hogy nagyon vágytál valamire?
Amikor úgy érezted, az életedben annak a bizonyos valaminek az elérése a boldogságodhoz elengedhetetlen? Hogy szétfeszülsz, ha nem sikerül?
Hogy mindenáron kell, hogy elérd?
Éreztél már olyat, hogy ez a “kell” megbénított és nem voltál képes cselekedeni?

… és volt már Veled úgy, hogy amikor elérted végre a célodat, rövidke öröm után újabb hiányérzet fakadt az előző helyén? … hogy végül úgy érezted, küzdöttél, belepakoltad minden energiád, meg is szerezted,  de valójában nem változott semmi?

Ha veled is történt már ilyen,
sajnos nem a valódi szükségleteidet érzékelted.

Csupán a felszínen mozgó, jövő-menő hiányérzeteket. E hiányérzetek nem belőled fakadtak, hanem sokkal inkább a külvilág elvárásaiból, értékrendjéből, aminek valahogy próbáltál megfelelni – és még csak észre sem vetted.

Ki vagy Te?
Melyek azok a szükségletek és célok,
amelyek bensődből fakadnak?

Hogyan érheted el mindezt?

Ahhoz, hogy igazán jól legyél, önmagad fejlesztése valami módon elengedhetetlen.
De nagyon nem mindegy, hogyan teszed mindezt.

Mi, Zoryák,

…megtapsztaltuk, mekkora ereje van annak, amikor hittek bennünk akkor is, amikor mi még nem hittünk magunkban.

...tudjuk, hogy nem elég önmagunkra fókuszálnunk, mert a fényünk sosem kizárólag önmagunk fénye.

…ismerjük a tévutakat. Megjártuk és kikeveredtünk belőle.

…kapcsolódunk a szellemihez, de a lábaink a földön vannak. 

….szeretjük az életet. J

…és szeretnénk, ha a Te életedben is több öröm lenne!

…hiszünk a közösség erejében – és egy nagyobb jóban.

…és hinni fogunk a közösség minden tagjában is.

Szeretnénk átadni mindezt, és tudjuk, hogyan lehet átadni mindezt.

Legyél Te is Zorya!